Minél jobbá teszed a magadhoz való viszonyodat, annál felszabadultabb leszel, ami javítja a teljesítő képességedet. Ezzel párhuzamosan nő az önbecsülésed, jobb lesz a kisugárzásod, jobban fogod szeretni az embereket, és ők jobban fognak vonzódni hozzád. Az életösztön miatt nem létezik számodra magadnál fontosabb ember, nem szerethetsz másokat jobban, mint saját magadat.
Ez a kifelé irányuló szeretet felső korlátja. Számodra te vagy a legfontosabb ember, és kizárólag a saját szempontodból vagy képes szemlélni a világot. Tudom, hogy elsőre ez furcsán hangzik, de így van. Ha jól belegondolsz, az önzetlen cselekedet mögött is egy önös érdek, a jótettért cserébe kapott kellemes érzés áll. Nem tudsz önmagad határain átlépni.
Tehát ha gondod van a világgal, akkor először magadat kell elfogadnod és szeretned.